vár Hampi!!!!

juhuj! meg van a jegyem, irány Hampi január 14.-kén. visszatöltődöm, elmélkedek és sokat sétálok a megszámlálhatatlan templom között. nem mellesleg UNESCO Világörökség része, tuti a sikere nálam.

és igen :)

... és végre, már nem is tudom hányadik sikertelen bár de megfeszített próbálkozás után sikerült kitartanom, olyan két-három pillanat erejéig az egyik mumus asanámat a bakasanat. úgy mosolyogtam magamban mint egy ksiskolás amikor először kap jó jegyet.

és ennek az ellentettje is megtörtént ma (micsoda egy nap). kapotasana-ból kifelejövet, ami nem megy, vissza-koppantam a fejemre. hát ilyen sem történt még velem, már ideje volt. persze Ajay-nek vigyáznia kellett volna rám :) annyit mondott csak, na innentől tudni fogod...nagyszerű.

és bekövetkeztek azok a napok is amikor minden reggeli kelés, felér egy kínszenvedéssel. sajnos be kell, hogy valljam. három hónap után, nagyon fáradt a testem, alig vonszolom magam.

éjszakai élet négy fal között

...ma hajnali fél kettőkor valamilyen belső indíttatásnak köszönhetően megébredtem. vajon létezik alvó állapotban is az a hangocska, ez a részünk sosem alszik, ezek után el is hiszem. mindamellett, hogy konstatáltam a szomszédom, aki akármilyen napszak is legyen (reggel hat vagy este kilenc), az első dolga amint visszaér, hogy k.hangosan elkezd zenét hallgatni, többnyire valamiféle Rihanna&Eminem duettet. néha még énekel is. és mindig ugyan azt. valószínüleg bealudt a zene mellett, mivel ebben a korai órában is üvöltött ugyan az a szám, mint négy órával előtte, amikor én elaludtam.
ez csak egy észrevétel volt, a másik, hogy valami motoszkáló hangra lettem figyelmes. persze rögtön tudtam mi az, történt már ilyen korábban is. be kellett saccolnom honnan jön, először azt gondoltam a szemetes zacskók közül, de kiderült közelebb van. a táskámban volt. már csak azon morfondíroztam, hogy most vagy amikor kelek oldjam meg ezt az aprócska kellemetlenséget. igazából semmi humorom nem volt egy gigantikus csótány látványához, képtelen vagyok megszokni, nagyon ronda teremtmények. aztán erőt vettem magamon, kiráztam a táskámból és kiebrudaltam

megint sikerült ezzel a cuki gekkóval szembe találkoznom. a polcom széléről szemlélt, én pedig megéreztem, hogy valaki néz, történetesen ő :)

itt pedig első és szerintem utolsó hazai ételem. készítettem magamnak lecsót. otthoni illatok terjengtek a konyhámban és nagyon jól is esett.

hogy mik meg nem történnek?

... kezdetét vette a fő szezon itt mysoreban. mi sem jelzi ezt jobban, hogy egyre több új arc tűnik fel reggelente a shalában. vasárnap lévén két gyakorlás dukál. a reggeli self-practice után 11-kor back bending óra. meg kell valljam a kezdeti nem tetszésemet felváltotta a nem is tudom pontosan, egyszerűen imádom ezt az órát. az hiszem a legnehezebb és minden héten ugyan az bár, de olyan mértékben fejlődött a hátam nyitottsága, ezáltalán sok-sok ászana végre logikusabbá és kivitelezhetőbbé vált számomra. tudok lélegezni.

jellemzően tömve van a terem, most ezt még annyival sikerült fokozni, hogy öt új ember csak mint szemlélő volt jelen a háttérben. és mi történik? Ajay mindenki szeme láttára odainvitál magához és az én hátamon szemléltei és magyarázza el, hogy milyen egy "átlagos" hát és hogy majd vele ezen az órán milyen módszerekkel teszünk azért hogy, nyissuk és izmokat fejlesszünk. még szerencse, hogy mindenkinek háttat fordítottam, érdekesen lángolt volna a képem ellenkező esetben. :)

ma hétfőn pedig csatlakoztak hozzánk, aki előző nap csak külső szemlélők voltak. tényleg "nagy öreg" lettem. persze az sem utolsó szempont, hogy olyanok jöttek újonnan, akik nem ismerik feltétlenül a sorozatot. minden esetre, a mellettem helyét elfoglaló ázsiai srác megkapta uatasításban, határozott mutogatásokkal nyomatékosítva felém, hogy 'follow her'. elfogott az az érzés, amikor az én első napom volt itt, amikor gyakorolsz bár, de azért ki-ki tekintgetsz, méregeted ki hol tart, mennyire ügyes. na mindegy, mosolyogtam magamban és kicsit megvicceltem, jó hosszan lélegeztem :) megdolgoztattam szegénykét.

And the Life goes on.... :)

.... tegnap este (dec.19.) elhagyta mysorei csapatunkat az a két ember, akiket a leginkább a szívembe zártam, Autumn és Fede. először Spanyolországba Tarragonába tartanak, Fede családjához, hogy öt év után újra együtt ünnepeljék a karácsonyt, aztán irány New York és Autumn anyukája. a végállomás pedig Utila és a munka. 
nem vagyok valami gyakorlott búcsuzkodás terén, nem is jó dolog az. jól megölelgettük és megkönnyeztük egymást. közben mindig ott motoszkál a kérdés, vajon találkozunk e még valaha? de lehetséges, hogy ez nem is fontos annyira. magában az, hogy megtörtént egy csodálatos dolog.
ma pedig, amíg várakoztam az óra kezdetére, támadt egy fantasztikus ötletem, nekik ajánlottam a gyakorlásomat :). gyorsan megírtam óra után csak, hogy tudjanak róla. és bele is adtam mindent. péntek lévén kettes szériáról van szó. nagy örömömre egyre jobban megy, bár rengeteget ki is vesz belőlem, pozitív értelemben :)))

kedvenc asanam (Pasasana):) ma különösen jól sikerült, kaptam is érte dícséretet. mint egy kutya, amikor valami jó dolgot művel. de ha egyszer tényleg működik!







a mai bónusz meglepetés 'eka pada sirsasana'. eddig csak előkészületek folytak ezen asana megvalósításához, de ma élesben is bepróbálkozhattam, természetesen segítséggel. hát nem épp így festettem, ez az elérendő. kissé nehézkes hátat-egyenesíteni benne, de menni fog érzem, köszönhetően az extrán nyitott csípőmnek. és amikor majd mindkét lábamat keresztezem a tarkóm mögött... ;) az az igazi mókásság.

alant pedig egy mondhatni mumus póz 'kapotasana'. egy beszélgetés alkalmával értettünk egyett abban és bólogattunk nagyokat egyöntetűen, kijönni belőle olyan, mintha újjászületne az ember. de megéri szenzációs érzés.  ahogy Ajay mondja mindig: "feel the bliss".

eka pada sirsasana

kapotasana

Bylakuppe-i kirándulás

...

a két befogadott kedvenc Dany és Maya. az utóbbinak sikerült valami fertőzést összeszednie, elég komoly volt. az állatorvos adott neki infúziót, tele mindenféle vitaminnal, nem mellesleg mindketten be lettek oltva, ami ritkaság, két héten belül ivartalanítva is lesznek. addig is Dany

vigyáz Maya-ra :)

huh, a szombati szabad napunkat "elütöttük" egy kisebb kirándulással. városkánktól 82km-re, bő két órányira található Bylakuppe-t kerestük fel. ez egy tibetiek lakta helység. és többek között helyet ad tibeti templomnak, egyetemnek, ahol több mint háromezren tanulnak, az egészen fiatal korosztálytól kezdődően. és nem mellékesen a karácsonyi időszakot itt tölti majd a Dalai Láma és tanítások tart.

egy 12 személyes buszt béreltünk ki (11-en össze is jöttünk), zömében sthalam tanoncok. 

hát, szintén bekerül ez is a szerencsére nem kevés felejthetetlen utazásaim/kirándulásaim soraiba! 

milyen érdekes, a hatalmas indián belül létezik, és feltételezem nem ez az egyetlen olyan falucska, ahol tibeti és nepáli emberek élnek. nem is tudom miért, de nekem ezt üdítő volt konstatálni :) tetszik az arcberendezésük egyszerűen. 

út közben megálltunk egy könnyed reggelit elfogyasztani (az örök DOSA) az elmaradhatatlan és a chai tea. becsődültünk az étterembe, és a következő pillanatban azon kaptuk magunkat, hogy valami VIP terembe kaptunk helyet, elhajtva az éppen békésen eszegető és egymással beszélgető indiai fiatalokat. persze mindenki minket bámult, fokozván a dolgokat a pincér szó szerint körbe ugrabugrál minket. :)

fél órával később elértük uticélunkat. azt hiszem a képek magukért beszélnek. 

hatalmas területen fekszik fallal körbevéve a szerzetesek szállás-épületei, templomok és feltételezem maga az iskola (erre nem tévedhettünk el). ezen kívül, kicsit távolabb létezik még a Sera, ide nem mentünk el, ez szintén egy oktatási intézmény. a fő templom a Golden Temple, három monumentális Buddha szobrával. és kettő kisebb templom, az egyikben éppen imádságot tartottak, kívülről szemlélhettük és hallgathattuk ugyan, sebaj, megérte így is. egyébként a többi rész gyönyörűen parkosítva van, itt tettünk egy kisebb sétát. 

aztán következett a várva várt kajálás, a már előre beharangozott momo-t (tibeti tradícionális étel), alig vártam. na ezt jól elfelejtettem lefényképezni, annyira éhes voltam már ;D kis töltött tészta-kosárkár, létezik gőzölt és sült változata. egymás között csereberéltünk, mindkét fajtát kóstoltam. nagyon jó. adnak hozzá valami elképzelhetetlenül csípős mártogatós szószt is. haza indulás előtt még körbepásztáztuk a szuvenír boltok, aztán irány vissza... 

étterem, ahol megálltunk reggelizni

ez bizony egy hangya-vár :)

bejárat

Golden temple

u.a. közelebbről

a szerzetesek ilyenekben laknak

itt éppen imádkoztak

:) cukiság

a golden temple belülről

monkok, órára igyekeznek