Apróságoktól A Nagyságokig :)

múlt hét pénteken, rendeztünk egy összejövetelt a shalában. első nekifutásra, közös vacsorázás címen lett meghírdetve. van, hogy filmnézésbe torkollik, elvileg a jövő héten lesz egy ilyen. aztán alakult a program azért. egy Puja szertartást is elvégeztünk (megtisztultam ismét!) és a vacsora előtt, tartottunk egy kis mantra éneklést. eddig ilyesmit is csak filmekben láttam, de most részt is vehettem benne, egészen érdekes energiák szabadultak fel. a teret gyertyákkal világítottuk be és körbe ültünk mindahányan. utána Dipakh tardícionális indiai ételkölteményeiből falatoztunk, isteni finom volt minden.

hivatalosan minden vasárnap, pontosan este hét órakor a Palotát fényekkel árasztják el.  végül ide is sikerült eljutnom. csodás hangulata van a belvárosnak egyébként, ezt meg kellett állapítanom, sajnos egyedül nem ajánlatos sétafikálni ilyentájt, ezért ebben az élményben nem sokszor van részem. minden esetre most össze jött. csodás, kisebb várakozó tömeg a téren és fénybe borult az egész tér , vakuk villódznak mindenfele.

a Palot épülete fényárban

én :) a Palota előtt

aztán a héten a teacher trainingesek elérkeztek a félidei vizsgájukhoz. lehetett önként jelentkezni. kapva-kaptam. maga a vizsga abból állt, hogy ők javítottak minket gyakorlás közben. itt még nem kellett a teljes sorozatot végig vinni, az ülő szekvencia háromnegyedéig a navasanáig. az egészet videóra rögzétették, a háttérből pedig a tanárok követték az eseményeket és szóltak közbe. két ember halálos izgalomban ugrabugrált körülöttünk, szegények halálra izgulták magukat, olyannyira, hogy Joe-ról még egy izzadságcsepp is rám csöppent javítás közben. én meg csak remegtem a nevetéstől, utólag bocsánatot kért azért. jó móka!!! de, túl élték, sikerrel vették az első vizsgát.
ezt aztán megünnepeltük egy kis belvárosi veg biryanival evéssel. de előtte, majd két hónap ittlét után, találkoztam egy magyar sráccal. ő is velünk tartott enni. nem egy iskolába járunk sajnos, de érdekes egy találkozás volt. jött, kezett fogtunk, nem is értettem a nevét, leült mellém és a többiek kérdezték meg tőle honnan érkezett. erre kaptam föl a fejem. minden tekintet rám szegeződött, hogy hát hiszen én is. én pedig, ezt nem hiszem el, megtörtént. poén, hogy 15 éve londonban él, és kiesett a gyakorlatból, kicsit rá kellett hangolódnia, hogy megszólaljon magyarul. de valahogy nem kaptam az alkalmon iziben, ugyan azt a szégyen lősséget éreztem, mint amikor magyarok között angolul kell megszólalnom. ilyen nincs, nehogy már a saját anyanyelvem :D de aztán belemelegedtem, a többiek meg csak füleltek, büszke voltam. valahogy ezek után a angolom is megtáltosodott ezen a napon. szóval ettünk egy fergetegeset, utána egy tetőtéri "kiülős" helyen kötöttünk ki, isteni jó hangulattal. az este folyamán, pedig ugyan ezzel a társasággal még egy hatalmas vásárba is eljutottam.

a vásár bejárata

jövendőmondó robot!!!!! ez komoly

péntek este, lévén másnap nincs gyakorlás, a már régóta tervezgetett filmnézést valósítottuk meg. még hozzá projektorral. mintha moziban lettem volna. ott fetrengtünk együtt sokan, mindenki tekintetete a falra tapadt.:D

és a legfontosabb történés velem... pénteken a második sorozatot kezdtem el gyakorolni, az egyest már nem is kell. ezidáig, csak olyanban volt részem, hogy az egyeset "végig" gyakoroltam és egy kicsi kettest. most még többnyire sok-sok előkészítésből áll, de az első tíz asana-át végig vettük. mindenem sajog, úgy egyébként is, de most, ezzel még újabb részeit mozdítom meg a testemnek. halott voltam a végére és izgatott meg büszke is.

Vacsoráztunk Egyet

azt gondolom nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy mindannyian, akik itt vagyunk, jógagyakorlók, teljes valónkkal behódoltunk az indiai konyhának!!! van, aki főzőtanfolyamot végzett el egy helyi igen elismert india hölgynél Sandhya-nál, (neki mellesleg könyve is jelent már meg, benne saját receptjeinek gyűjteményével), és akad aki a helyiektől igyekszik ellesni, amit csak tud, szorgosan jegyzetelve. a lényeg, hogy egyszerűen eszméletlenül jó, pedig még mindig azt állítom, hogy nem művelnek semmi extrém dolgot a konyhában, nem használnak különleges fűszereket sem, egyszerűen csak abból a néhányból csodákat művelnek, no és a hogyan, az sem egy utolsó ;D
ennek a közös szerelemnek hódolva és persze annak, hogy akkor össze is gyűlhetnénk, ha már itt vagyunk a világ e szegletében, ráadásul ennyien!!! a szomszédos  (nekem az) volt shalában harmincunknak ez sikerült is, és egy fergetegesen jó estét sikerült kerekíteni. a feleadat annyi volt, hogy mindekinek vinnie kellett valamit.
és hát minden szuper jóra sikereredett :)
ja, plusz megtudtam, hogy a ventillátorom igen is működik, egy kis bíztatás kell ugyan neki, megmenekültem!!!!

itt meg egy kis hummus

ez nem indiai!!!! tostones

Autumn és Fede

ez pedig a mai menüm volt, mindezt banán levélről

INTO THE ZOO

    a mysorei állatkertben tettem egy kirándulást a héten, még hozzá a pontosan ma tovább-utazó, és elsőként megismert francia lánnyal Muriellel. előtte végeztem egy kisebb közvélemény kutatást. ugyan is motoszkált bennem a gondolat, hogy éppenséggel nem biztos, hogy pont nekem kellene ellátogatnom ide. de senki még csak nem is volt és mindenki nem-legesen rázta a fejét, hogy ő bizony nem is szeretne. jött a sírva rohansz ki mondat... .

mindegy, szóval voltam és kellemes meglepetés ért. igazság szerint nem számítottam semmire, csak azt mondogattam magamban, hogy ugye nem látok majd semmi szörnyűséget. egyetlen negatívumot tudok felhozni, ami elég fajsúlyos bár, hogy az állatok némelyike bizony elég kicsi élőteret kapott. ezt leszámítva, gyönyörű, tökéletesen tiszta és baromi jól kiépített. nem győzök áradozni az itteni növényzetről, teljesen a bűvöletében vagyok. ezt a képek is bizonyítják :)

és azt hiszem, még sosem láttam krokodilokat nyílt terepen, kízárólag speckó akváriumban, vagy őserdői környezetet imitáló klímás helyen úgy, tőlem kb. 30 m-re , tehát ez nem ér.

egész idő alatt az állatkert területén aprócska csíkos hátú mókuskák ugra-bugráltak körülöttünk. teljesen idilli.

(HIÁNYZOL POCOK!!!!!!)